Az évkerék és a kelta ünnepek

Az évkerék

Őseink szoros kapcsolatban éltek a természettel, mély tisztelettel követték annak ritmusát s az örök körforgást. Az évszakok váltakozását követve négy részre osztották az évet: tavasz, nyár, ősz és tél. Az év négy jelentős pillére a két napéjegyenlőség és a két napforduló volt. Őseink hite szerint ezek a határnapok és a négy kozmikus fordulónap mágikus erőkkel bírt, ezért különleges figyelmet és tiszteletet élveztek. Elsősorban áldozati szertartásokat mutattak be az isteneknek, rituális táncokkal ünnepeltek, kapcsolatot teremtettek a mágikus erőkkel és az isteneikkel.

A kelta ünnepek

• Samhain - a kelta újév, a halál, az ősök, a szellemvilág ünnepe, a boszorkányújév (november elseje)
• Yule, Midwinter - a Napisten újjászületése, a fény és sötétség ünnepe (téli napforduló)
• Imbolc - a növekvő fény, a megtisztulás, az ébredés ünnepe (február elseje)
• Ostara - az ébredő természet, a termékenység, a tavasz ünnepe (tavaszi napéjegyenlőség)
• Beltane - virágbaborulás, a szerelem, az isteni nász ünnepe (május elseje)
• Litha, Midsummer - a Napisten és Földanya nászünnepe, a meleg, bőség, jóság és a tűz időszaka (nyári napforduló)
• Lammas, Lugnasadh - az első betakarítás, a gabona, az aratás, az új kenyér, a hála ünnepe (augusztus elseje)
• Mabon - betakarítás, szüret, a nagy nyári munkák befejezése fölötti elégedettség, a harmónia, az egyensúly időszaka (őszi napéjegyenlőség)

Samhain

Ejtsd: szóen, száuiny
Jelentése: "nyár vége"

A régi kelta földműves naptárakban a samhain a nyár végét, a tél kezdetét jelezte. Két évszakra osztották fel az évet: a tél Samhain estéjétől (október 31.) Beltane estéjéig (május 1.) tartott, a nyár kezdetéig. A legjelentősebb ünnep a kelták számára. Más elnevezései: Halloween, Mindenszentek Napja, Halálünnep.

Az óesztendő végét, az új év kezdetét jelöli. A kelta hit szerint ezen az éjszakán könnyen átjárhatóvá válik a túlvilág és az evilág közti határ, a külső valóságunk és a belső világunk közti függöny könnyedén fellibbenthető. Úgy tartják, hogy a halottak szellemei eljönnek hozzánk, ezért gondoskodnunk kell róluk: megvendégeljük őket, külön terítéket szolgálunk fel számukra a vacsoránál – különösen azoknak, akik az elmúlt év során távoztak közülünk. Ez az úgynevezett néma vacsora szokása. Az írek hite szerint ilyenkor a föld alól is előbújnak a jó, vidám, vagy épp ártó, gonosz lények is. Utóbbitól megóvhatjuk magunkat, ha ijesztőre faragott töklámpást állítunk az ablakunkba, udvarunkba, amelynek belsejébe egész éjjel égő gyertyát állítunk. Ugyanezt a célt szolgálja a jelmezbe öltözés is, amely főként az angolszász országokban jellemző – ők Halloween néven ünnepelnek és a gyerekek-felnőttek egyaránt maskarába bújnak, ezzel elijesztve a rossz szellemeket.

Samhain ünnepéhez számtalan szertartás és jóslás kötődik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Ilyenkor a család körbeüli a tűzhelyet vagy a tábortüzet, és a tűz körül kísértethistóriákat mesélnek egymásnak. A családok gyakran szeánszot ülnek, tarot kártyát vetnek vagy rúnából jósolnak. A jóslások többnyire a jövő évben várható szerencséről és házasságokról szólnak. Október 31. éjszakáján a hagyomány szerint a tükör előtt kell elsuttogni kívánságainkat.

Samhain egyik szimbóluma az alma, amely a termékenység, az élet jelképe, Vénusz, Aphrodité és Iduna attribútuma. A gránátalma pedig az alvilággal is kapcsolatban áll: Perszephoné gránátalmamagokat evett, így lett az alvilág királynője Hádész, a holtak birodalmában.

Néhány almajóslás Samhain éjjelére: aki először almába harap, az lesz az első az év során, aki házasságot köt. Ha egy szép, hibátlan piros almát meghámozunk úgy, hogy a héja egyetlen összefüggő csíkban maradjon, és ezt a héjat bal kezünkkel óvatosan hátrahajítjuk jobb vállunk fölött, akkor az almahéjból kirajzolódik igaz szerelmünk nevének kezdőbetűje.

Skóciában a hagyomány szerint köveket tesznek a tűzbe ezen az éjszakán. Akinek a köve másnapra elhomályosodik, az meghal a következő évben. Ha a tűzhely hamujában másnap lábnyomot találnak, valaki meghal a családból a következő évben- mégpedig az, akinek a lába éppen beleillik a nyomba.

A Samhain legjellegzetesebb szimbóluma a töklámpás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni, azonban aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó kísértetektől.

Az ünnep igazi értelme, jelentősége az eltávozottakkal való kapcsolat fölidézése, emlékük, szeretetük ápolása, majd békés elbocsátásuk, egyúttal előretekintés, az érkezők fogadása. Lelkünkben is felidézhetjük ilyenkor az elmúlt év eltávozottjait, történéseit. "Vendégül látjuk" őket, megtiszteljük, majd békében elbocsátjuk, hogy aztán nyugalomra találjanak és figyelhessünk az új történésekre.

Samhain ásványai: citrin, karneol, ametrin, holdkő, hematit, botswana achát

Yule

Ejtsd: jul
Jelentése: kerék, kisded, kisgyermek

Yule, vagy másnéven Midwinter egy kisebb szombat, a téli napforduló, a Nap visszatérésének ünnepe. Az éjszakák ekkor a leghosszabbak. A napfordulótól kezdve apránként egyre hosszabbodnak a nappalok – a fény újjászületik, napról napra erősödik. A fény és a sötétség közti örök harcban most a fény kerekedik fölül. Az évkerék a fogyatkozástól a teltség irányába halad az eljövendő fényesebb napok ígéretével. A Yule az élet, a halál és az újjászületés örök körforgását ünnepeli.

Midwinter a Midsummer ellenpontja – a sötétség, homály, a megpihenés és a hála időszaka. Midsummer idején a Napisten, Sunna teljes erejében tündököl és minden titokra rávilágít, semmi sem marad rejtve a fénye elől. A hosszú, sötét téli éjszakákon azonban minden elrejt a jég, a hó. Ezen az éjszakán, az "Anya Éjszakáján" kezdődik az északi népeknél a Yuletide, ami tizenkét éjszakán át tart (december 20. - december 31.) és ez a tizenkét éjjel reprezentálja az óév elmúlását, valamint az új esztendőt tápláló folyamatot.

A Yule annak jelentése, hogy az új mindig a régi helyébe lép, az élet folyton megújuló ciklusa mintegy vég nélkül folytatódik.

A Yule talán a legegyszerűbben megünnepelhető szombat, mivel a régi yule-szokások közül többet ma is tartunk. Valószínűleg te is tartasz a szokások közül néhányat, aminek esetleg eddig nem tudtad az eredetét. Jól ismert szertartások a yule-fa (karácsonyfa) díszítés, szenténekek éneklése, mézeskalácssütés, forralt bor vagy puncs fogyasztás. Hagyományos szokás a yule-tuskó készítése, amely során egy rönköt örökzöldekkel, gyertyákkal, őszi termésekkel díszítenek fel néhány héttel a téli napforduló előtt. A téli napforduló estéjén gyújts tüzet, és égesd el a rönk egy részét, majd minden következő estén égess el a rönkből egy újabb darabot, egészen a tizenkettedik estéig (ez a Karácsony tizenkét napjának utolsó estéje). A yule tuskó-égetéssel a régiek úgy tartották, hogy legyőzik a tél démonait és elrettentik még a halált is. A yule-szokások közé tartozik még a csók a fagyöngy alatt, és az ajándékozás szokása.

Yule ásványai: ónix, tanzanit, gránát, ametrin, krizokolla, türkiz

Imbolc

Ejtsd: imolk
Jelentése: "anyajuhok teje"

Imbolc, druida nevén Oimealg a szoptatós juhok ünnepe. A nyáj állatai ekkor adnak életet az év első ivadékának, az élet teje a tőgyükbe áramlik. A tél sikeres elmúlását és az új mezőgazdasági ciklus kezdetét jelenti. Ez az első tűzünnep, s egyben a korai tavasz dicsőítése, hiszen innentől a nappalok egyre hosszabbá válnak. Ha körülnézünk a természetben, már észrevehetjük az élet néhány jelét. Míg a Yule a pihenés és feltöltődés időszaka, Imbolckor minden éledezni kezd a téli álomból.

Imbolc a Szűz ünnepe, ez a növekedésre és megújulásra való felkészülés időszaka. Régi szokás, hogy Imbolckor a tűzhelyeket kitakarítják és új tüzet gyújtanak. A söprűt a bejárati ajtó mellé teszik, annak szimbolizálására, hogy a régit kisöpörték és üdvözlik az újat. A Nap újjászületése előtt tisztelegve minden szobába meggyújtott gyertyákat helyeznek.

Az Imbolc hagyományos szimbóluma az eke. Néhány helyen ez a szántás első napja, a termények első palántázása. Egy díszített ekét húznak házról-házra, beöltözött gyerekekkel, akik ételt, italt vagy pénzt kérnek. Elutasítás esetén a ház előtti kertet felszántják. Sajt és kenyérdarabokat raknak a frissen kifordított földbe, mintegy felajánlás gyanánt a természeti szellemeknek.

Szigorúan tilos vágni vagy törni a növényeket az Imbolc ideje alatt. Ez az ünnep arra figyelmeztet, hogy gyermeki szemmel tekintsünk a természetre, s fedezzük fel újra a szépségét. Imbolc szombatjának megünneplése abban segít, hogy mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki a természettel és ciklusaival. Azt is jelzi, hogy itt az ideje az új kezdetnek, az új lehetőségeknek.

Az Imbolc az első a három tavaszi szombat közül, a tisztasághoz és a megtisztuláshoz köthető. Tarts egy szertartásos nagytakarítást, számolj fel otthonodban a negatív, pangó energiákkal. Szabadulj meg mindentől, ami már nem szolgál, s végezz egy alapos füstölést mirha, levendula, tömjén, jázmin vagy kámfor égetésével.

Imbolc az első a négy tűzünnep sorában, máglyagyújtással köszöntheted az évszakot és a nap fényét. Nem baj, ha nincs lehetőséged nagy tüzet rakni – gyújts meg egy vörös gyertyát, ezzel megjelenítve az egyre világosabb nappalokat és az egyre rövidebb éjszakákat. Ha van rá lehetőséged, sólámpázz sokat ebben az időszakban, s jeleníts meg az otthonodban minél több vörös spektrumú fényt.

Ha van kerted, vess magokat a földbe, palántázz.

Imbolc ásványai: ametiszt, karneol, kalcit, türkiz, holdkő, peridot

Ostara

Ejtsd: ohsztarah
Jelentése: világítani, fényleni

Ostara a fák és a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja, március 19. és 21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszúságú a nappal és az éjszaka, amit már az ókori népek is megfigyeltek. Minden vallás megünnepli ezt a napot, amikor a természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik – elkezdődhet az igazi vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később.
A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük ezen a napon.

Ostara ünnepén beköszönt az egyensúly, s nemcsak a fény és a sötétség, hanem a nőies és férfias energiák, a látható és láthatatlan is harmóniába kerül egymással. Egyik sem kerekedik a másik fölé, minden tökéletes egyensúlyban él együtt.

Egyes wicca-hagyományok a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünneplik ilyenkor. Az ünnep katolikus egyházi megfelelője a Húsvét: a napéjegyenlőségtől számított első telihold utáni első vasárnap. Ekkor emlékszik meg a katolikus világ Krisztus feltámadásáról. A negyvennapos nagyböjttel, valamint a nagyhét különleges szertartásaival önmegtartóztató időszak következik. Ha Húsvét ünnepén festett tojást ajándékozol, azzal egyszerűen, de tartalmasan köszöntheted az ünnepet és a természet termékenységét.

Ostara napján végezz földfókuszú meditációt, csinosítsd otthonodat tavaszi virágokkal, és sétálj egyet, figyelve a természet hangjaira. Akár meditálhatsz is a szabadban, ami mindig egy elképesztően földelő tevékenység.

Ostara ásványai: kianit, jáde, heliotróp, karneol, ónix, lapis lazuli, ametiszt

Beltane

Ejtsd: belltajni, bíltin
Jelentése: május hónapja

Beltane ünnepét – mai nevén a majálist – világszerte megünneplik. A május a tavasz csúcspontja és a nyár kezdete – a beltane a tűz, a teremtés és a szexualitás ünnepe. Szimbóluma a májusfa. A középkori egyházak ezt próbálták a keresztény jelképpel, a feszülettel behelyettesíteni, innen az egyik elnevezés, a Feszület napja. Beltane idején a természetben minden termékenység a csúcsára ér, minden körülöttünk élettel teli, tele van energiával. A virágok szirmot bontanak, a rügyek kipattannak. Beltane egy igazi örömünnep, amely a zenéről, énekekről, érzékiségről, vidámságról és fényről szól. Mindenki megkönnyebbült, felszabadult, hiszen beköszöntött az év könnyebbik fele.

Beltane eredetét a közel-keleti Baal istenre vezetik vissza. Beltane eredetileg kelta vagy druida tűzfesztivál volt, amit az Istennő és a Szarvas istenség egyesülésének megünneplésére tartottak, a termékenység dicsőítésére. Az ősidőkben juhokat áldoztak fel a tűzben, a termékenység reményében.

Beltane ma a teremtésről szól. Ezt a kreatív energiát az életed minden területén becsatornázhatod, ha a természetben rejlő teremtéshez kapcsolódsz. Dekoráld az otthonod virágokkal, koszorúkkal, füzérekkel. Készíts virágkoszorú fejdíszt kankalinból, pitypangból, tulipánból vagy berkenyéből. Ha teheted, mosd meg az arcod a hajnali harmatban, s végezz termékenység-szertartást a nőiség dicsőítésére.

Beltane ásványai: malachit, tigrisszem, karneol, heliotróp, rózsakvarc

Litha

Ejtsd: lisza
Jelentése: június-július körüli hónapok

Litha – másnéven a nyári napforduló vagy nyárközép – szombatja az északi féltekén június 20. és 23., a déli féltekén pedig december 20. és 23. közé esik. Ez az év leghosszabb napja, amikor a természet bősége és ereje tetőzik. Ettől a naptól kezdve rövidülnek a nappalok, mígnem Yule napján újra megfordul a Nap járása. A dolgok Litha napján megkeverednek, a világ ellentétes irányba halad. Különleges időszak ez a kívánságok és vágyak megfogalmazására.

Beltane idején az istennő és az isten egyesült egymással, most, Litha napján pedig az istennő gyermeket hord a szíve alatt, s átvált az anyaság aspektusára. A földanya-archetípust magára öltve kivirágzik. Az isten most a halálra készül, ami azt jelenti, hogy a nappalok ettől kezdve egyre rövidebbek lesznek.

Litha napján végezz tűzszertartást, s kapcsolódj az elemekhez. Napköszöntésként gyújts meg egy sárga színű gyertyát, s gyűjts vadon termő gyógynövényeket, hiszen a föld most van termése bőségében. Nézd meg a napfelkeltét és a naplementét, s közben kortyolj Napteát. 

Litha ásványai: karneol, citrin, napkő, tigrisszem, borostyán, peridot, rózsakvarc

Lammas

Ejtsd: lammasz
Jelentése: Lugh fesztiválja, ünnepe

Lammas a kelta év utolsó negyedének kezdetét jelzi. A három aratóünnep közül az első (a másik kettő Mabon és Samhain). Lammas egy nagyszombat, amely az északi féltekén augusztus 1-re, a délin pedig február 1-re esik. Ettől a naptól kezdve egészen az őszi napéjegyenlőségig a nappalok rövidülnek. A "lammas" szó az angolszász cipó szóból származik. A kenyér, a gabona valóban központi szerepet tölt be az aratási ünnepben. A gabona számos ősi civilizáció kulcsfontosságú eleme volt, mert azt tartották róla, hogy az élet, a halál és az újjászületés körforgásának szimbóluma.

A görög mitológiában Démétér, a gabonaistennő ilyenkor kezdi el kétségbeesetten keresni lányát, Perszephonét, akit Hádész rabolt el az alvilágba. Az ünnep legfőbb istensége Lugh, aki Lammas napján meghal. De nem csak Lugh-ra emlékezünk, hanem az istennőt anyai aspektusában köszöntjük, ezen a napon ugyanis ő az aratásanya, a gabonaanya, a földanya. Az isten és az istennő Lammas napján utoljára hálnak együtt, mielőtt az isten meghal. Az istennő áldott állapota már a végéhez közeledik, az ő ragyogása tükröződik a természetben, ez segít elfogadni, hogy a jelen pillanat mindig csak egy aprócska része annak a végtelen körforgásnak, amiben élünk. 

Lammas napján süss kenyeret vagy almás pitét, rajzolj a tetejébe őszi mintát. Díszítsd fel az oltárodat magokkal, diófélékkel, sárga gyertyákkal és más őszi jelképekkel. Szánj különös figyelmet a hálaadásra, írj hálanaplót vagy végezz hálameditációt. 

Lammas ásványai: hegyikristály, citrin, topáz, karneol, ónix, mohaachát, obszidián, aventurin

Mabon

Ejtsd: méjbon
Jelentése: a természettel és a közösséggel való összekapcsolódás

Mabon az őszi napéjegyenlőség napja. Ez az ünnep lehetőség kínál arra, hogy megálljunk, reflektáljunk az elmúlt időszakra, elmerüljünk a saját gondolatainkban és megosszuk örömünket a családdal és barátokkal. Az őszi napéjegyenlőség ablakot nyit a múltra és a jövőre.

Mabonkor azonos hosszúságú a nappal és az éjszaka, s ez egyben a ciklus második aratása, a termést betakarítják a földekről. Elkezdjük érezni, hogy itt az ősz, a levelek színesednek, a levegő egyre hűvösebb, a reggel csípős. A természetben is az elcsendesedésé a főszerep. Mabon arra emlékeztet, hogy próbáljunk egyensúlyt teremteni a munka és a pihenés között, törekedjünk a harmóniára még a legzsúfoltabb időszakokban is.

Mabon istennője Mokosh, aki a szláv hagyományban a termékenység, a bőség és az anyai szeretet megtestesítője. A föld termékenysége mellett a szellem és az elme termékenységét szimbolizálja, energiája arra ösztönöz, hogy keressük az egyensúlyt a külső és a belső világ között.

Őseink Mabon napján hálát adtak a termésért, tüzet gyújtottak, megszabadultak a nem kívánt érzésektől és közös étkezéssel ünnepelték a bőséget. Mabonkor fogyassz csipkebogyó teát, s járj egyet a természetben, lehetőleg erdőben vagy forrás közelében. Készíts füstölőt fahéj, cédrus, fenyő és szantálfa felhasználásával és tisztítsd meg vele az otthonodat. Gyógynövények közül használj babérlevelet, cickafarkat, rozmaringot, kamillát és borókát – készíthetsz belőlük például gyógynövényes fürdősót. Mabon remek alkalom arra, hogy összejöjjünk a barátainkkal és a családunkkal. Szervezzetek közös ebédet vagy vacsorát; minden vendég hozzon egy ételt, s ossza meg a többiekkel. Beszéljétek meg az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalataitokat, reflektáljatok az elmúlt időszakra.

Mabon ásványai: hematit, borostyán, citrin, ametrin, rodonit, lapis lazuli